Mi dispiace, non parlo Italiano. Vagy ha úgy érzem, többre is képes vagyok: Non parlo molto Bene I'Italiano.
Tudom rég volt már, hogy itt egy ilyen bejegyzés megszülessen, de ami késik nem múlik! Így elhoztam nektek Francesca Giacco "Hat nap Rómában" című könyvét, amelyet a Prológus csapatának köszönhetek, ugyanis Bookstagram Tour keretein belül én is részt veszek/vehettem benne.
Tehát köszönöm a Prológus csapatnak és az Athenaeum Kiadónak, hogy kezembe kerülehetett a könyv! 💖 #reklám
Első körben meg kell jegyeznem, hogy ez az írónő első könyve, így kicsit nehezen is vettem rá magam, hogy jelenkezzek a fent említett "tour"-ra, azonban Olaszország nekem nagy kedvencem, így végül beadtam a derekam. A könyv egyébként friss megjelenés, 2022-ben lett kiadvány. Csapjunk is bele!
Főszereplőnk Emilia, aki egyáltalán nem szereti ha becézik - egy igazi művészlélek - szeret festeni, írni és néha még fotózni is. Ahogy a címből kitalálható, helyszínünk Olaszország lesz, ahova nem úgy utazott, ahogy szerette volna - egykori szerelmével, aki elárulta. Ezzel a negatív dologgal szemben gyönyörű leírásokat ad különböző szituációkról az írónő - még ha nem is a boldogságtól teli - amolyan napló szerűséggé válik az egész történet. Tipikusan érezhető benne a "latinos leírás", már-már túlzó jellemzések.
Belső monológjai pedig igazán tanulságosak - benne a családi dolgokról, párkapcsolatokról, illetve az "én középpontba helyezéséről" és hogy mások is élnek a világban rajtunk kívül. (Direkt ellentmondásként írtam le)
Róma város jellegzetességeivel mint a domborzat, az éttermek, az utcák, az emberek temperamentuma - tökéletesen ötvözve vannak Emilia történetével, egyfajta hasonlatot is észre vehetünk benne.
Ha elolvasod, biztosan úgy fogod utána érezni magad, mintha te is egy útitárs lettél volna és éppen hazaértél egy olasz kiruccanásból! (És közben rendesen érzelmi hullámvasúton ültél)
Plusz pozitívum: a napokban fejembe vettem, hogy elkezdjem az olasz nyelvet tanulni és hát olasz szavakból nem volt hiány!
Összegezve…
… a történetet:
Plusz pont, hogy E/1-ben íródott - szemszög csak a főszereplőnk által. Az alapsztorija tetszett, hiszen hétköznapi témákat fejt ki - többek között olyan emberekről, akik nem hétköznapiak - egy románc kibontakozása közben. (Ez így egy nagyon gyors összefoglalója is lehetne a könyvnek)
Emilia itt, Rómában keresi a vigaszt és a város érzéki hangulatával pedig sikerül is felébrednie mélypontjából. Csak hogy spoiler mentes maradjak! Személyisége fokozatosan bontakozik ki és őszinteségével, varázsával magával ragadja az olvasó figyelmét. Már-már barátomnak tudtam tekinteni Emilit. Mindenféle érzelmekkel teli az egész történet, amelyek által visszatekint a múltjára - úgy, mint gyerekkorára, szülei párkapcsolatára, saját párkapcsolatára- és ez elindítja őt egy gondolatmenetbe, egy pozitívan ható folyamatba is.
Olyan meglepő fordulatok történnek, amire mint olvasó, nem számít - természetesen néhány dolog azért van, ami kiszámítható: khm... John. A könyv közepe felé járva kezdtem el érezni igazán, hogy elindult a cselekmény, addig pedig együtt vívódtunk a múlttal és a beilleszkedéssel. Emilia kapcsolata Johhnal pedig, nem megy zökkenő mentesen, de egymás támogatásával megismerkednek egymással, és legfőképp önmagukkal. Így a kötelező romantikus szál sem hagyható el, ami meglehetősen tetszett és aranyos volt.
Befejezésért pedig nem tudom hibáztatni az írónőt. És a végéről csak ennyit!
… a szereplőket:
Rengeteg mellékszereplőkkel tarkított a történet, így nehéz összefoglalni, hogy ki-kicsoda. Ami ugyancsak a való életre hat vissza, hiszen rengeteg emberrel találkozik nap, mint nap az ember.
Emilia-t pedig jellemezve, nincs benne megvetni valóm. Nagyon tudtam vele azonosulni, egy pillanatra se fogtam a fejem, hogy "mit csinálsz te lány". Tehát egészen jó jelleme van. Még azt a részét is megértem, amikor Michealről ábrándozott vagy éppen visszaemlékezett. Nyílt seb.
John személyében pedig megkapjuk azt a férfi szereplőt, akit a történet elején vártunk. Ő lesz igazán a "túra vezető".
… a borítót:
A könyvnek vannak más nyelven elérhető kiadásai is, de szerintem az egyik, ha nem a legjobb, a magyar kiadásé lett!
Gyönyörű színek, gyönyörű kompozíció, ami hozza a könyv mediterrán képzelgéseit. Jó, a türkiz nem éppen a meleg időjárásra hajaz, de éppen ezért emeli ki a csont színű betűket. Emilia-hoz méltó borító!
Fülszövege:
,,Senki nem törte még össze a szívét. Mostanáig. Emilia, az amerikai festőnő szerelmi bánattól sújtva érkezik az Örök Városba, hogy számot vessen a múlttal. A Michaellel való váratlan szakítás után, a kettesben tervezett romantikus utazás helyett egyedül vág neki az izgalmas kalandnak. Emlékekkel a szívében járja be Róma tágas tereit és zegzugos sikátorait, hogy a város zenéje, művészete és kulináris élményei szabad utat engedjenek a gondolatainak, és szembe tudjon nézni önmagával.
Ha megtetszett a könyv, akkor a linkre kattintva meg is rendelheted:
🍸🍹 10 Martiniből 7-et kap! 🍸🍹
Puszi:
(A GIFek a giphy.com-ról származnak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése